MENU

Még nincs vége

Még nincs vége…

 Legalábbis bízom benne!

Arról szól ugyanis a történet, hogy Szépalma béli munkalehetőségeink újabb állomásán jutottunk túl 2014 nyarán.

 Annak rendje és módja szerint ajánlatkérés érkezett a helyiektől, konkrétan legelőt határoló karám kialakítására. Igaz ugyan, hogy ez megint nem kifejezetten pálya taposórétege, de a szolgáltatások bővítése sosem hátrány (mármint a mi részünkről), így jöttek az egyeztetések oda-vissza, hogy milyen elvárások vannak, helyszíni megbeszélés, ajánlat, megbízás…

A feladat nem volt túl bonyolult, a birtok adott részén, adott hosszúságú „kerítés” összerakása. Ez egy személynek szinte kivitelezhetetlen, (ld. előző Szépalmai munkámról szóló jegyzet: „Egyedül nem megy…”), így itt kerestem rátermett segítőket a feladat elvégzéséhez. A megrendelő biztosította a kifűrészelt akácfa anyagot, mi előkészítésként az oszlopok talajba kerülő részeinek felületkezelését végeztük el, majd jött a gödörásás földmunkája. Szépen végigjelöltük a leendő oszlophelyeket (merthogy a deszka adott hosszúságú, nem árt, ha átéri a két oszlop közötti távolságot…), majd többet géppel, mint kézzel elv alapján gödörfúró kisgép segített. Néha a köves, sziklás altalaj időnként még így is bezavart, olyankor bizony vésni kellett. Kisteherautónkkal hordtuk szét a beépítendő darabokat, az oszlopok tényleges beállítása, a föld visszatöltése, tömörítése következett, majd a deszkázat felerősítése. (Egy jellemző mozzanat az itteni gondolkodásból: a legelőterületnek egy erdőrésszel határos, 80-100 m széles sávját nem kellett lekerítenünk, mert azt az erdei állatoknak hagyták meg egyfajta „vadátjáró”, „vadfolyosó”-ként!!! )

A végén újra ellenőriztük az oszlopok irányait, stabilitását, tetejüket azonos síkra szabtuk, összegyűjtöttük a lehulló fadarabokat Jó volt látni a mögöttünk napról napra növekvő, a tájjal együtt hullázó „kerítés-kígyót”, időre végeztünk a vállalt feladattal. Igaz, nem zártuk körbe teljesen a területet, csak megálltunk egy pontnál, mert a kerítésnek most még nincs vége!

Mégpedig azért, mert a birtok agrárgazdaságáért felelős személy elmondása alapján ősszel újabb, ott jártunkkor még gabonavetésű területtel növekszik a lovak legelője. Ezen Ők elvégzik a szükséges talajmunkákat, fűmagvetést, stb., aztán 2015-ben lehet majd tovább építeni a határoló karámot.

Remélem ezek a „kerítők” is mi lehetünk!

 2014. december

Raffai János

www.miveskert.hu