Többször szóba került már korábbi jegyzeteimben, hogy (szerencsére) itthon is van olyan vállalkozás (Mohácson), amely ugyanolyan színvonalú textiladalékot képes előállítani, mint nagyobb külföldi versenytársai. Legutóbb amikor arra jártam, volt egy kis szabadidőm, körbenéztem az üzemben.
A gépek ugyan nem éppen a legfiatalabbak, de arra tökéletesen megfelelnek, hogy a különböző textil hulladékból (!!! NEM SZEMÉT!!!), ami alapanyagként újra hasznosítható azt fel is dolgozzák. Így pl.: „tépőgépen” újra elemei szálaira bontanak sokféle textilipari mellékterméket, vagy éppen a számunkra fontos lovardai adalékhoz többször is átküldik egy daraboló gépen az építőiparban is ismert „geotextiliát” (szakági felhasználás függvényében 3-4 alkalommal!).
Mint azt már néhányszor jeleztem, itt kétféle alapanyag vegyítése történik. A tépett, szálas (nálam, csak: „CÉRNA”) és a nagyobb kiterjedésű („LAPANYAG”), ú.n. nemszőtt textília csak a 3. vágásnál találkozik, amikorra az előző két vágás révén a lapanyag mérete már megfelelően aprózódott! Bár csodát ez az adalék sem tud tenni rossz szerkezetű homokunkkal, vagy elrontott vízelvezetésű pályánkkal, használata mégis érzékelhető javulást, nagymértékű előrelépést eredményez! Sose feledjük azonban, ez az anyag is csak egyik (fontos) része a LOVASPÁLYA egészének!
